Tyrion Lannistert a hajnal Deres könyvtárában találja
pislákoló lámpása mellett. Az olvasásból az állandósuló farkasvonítás zökkenti
ki. Tyrion felébreszti a septont, akit egy régi könyvre borulva nyomott el a
buzgóság, aztán elindul lefelé a toronyból, hogy megreggelizzen. Rövid
lábaival, amik amúgy is elgémberedtek a hosszú ücsörgéstől, csak lassan és
fájdalmasan halad a lépcsőkön.
A korai időpont ellenére már sokan lent vannak az udvaron.
Tyrion először Sandor Clegane, Joffrey herceg testőrének a hangját hallja meg,
aztán megpillantja mellette magát a herceget is. A testőr, akinek közismert
neve Véreb, Branről társalog a trónörökössel, illetve a farkasról, Bran
farkasáról, aki egész éjjel vonított. Azok ketten nem sok empátiát mutatnak a
lezuhant fiú iránt, szerintük jobb lenne, ha meghalna, a farkassal kapcsolatban
pedig már döntésre is jutnának, hogy elpusztítsák – legalább csend lenne -,
amikor Tyrion közbeszól.
A törpe Tyrion udvarbéli megbecsültségére jellemző, hogy bár
a királyné öccse, egy egyszerű testőr is gúnyt űzhet belőle büntetlenül, úgy
téve, mintha nem látná, ki szól hozzá, csak mert nem szemmagasságban van neki
az illető. Tyrion már arra sem veszi a fáradságot, hogy visszavágjon, inkább
Joffreyt veszi elő, mondván, már napok teltek el Bran balesete óta, és a herceg
még nem tette tiszteletét a ház uránál és úrnőjénél, hogy együttérzéséről
biztosítsa őket, márpedig ez illetlenség.
Joffrey pökhendin elutasítja, erre Tyrion lekever neki egy
jókora pofont. A herceg ezúttal azzal fenyegetőzik, hogy beárulja Tyriont a
királynénak, amiért megütötte őt. Erre nagybátyja még egy pofonnal jutalmazza,
majd ráparancsol, hogy haladéktalanul teljesítse kötelességét és viselkedjen
méltányosan házigazdáikkal.
A herceg már nem mer ellenkezni, megalázottan és sértődötten
távozik. A Véreb figyelmeztetően, bár egyáltalán nem barátságosan fel is hívja
Tyrion figyelmét arra, hogy Joffrey nem fogja elfelejteni mindazt, ami történt.
Tyrion azonban már nem óhajt unokaöccsével foglalkozni,
inkább bátyja, Jaime hollétéről érdeklődik. A testőr a reggelizőterembe
irányítja, mondván a királyné, két kisebb gyermeke és a fivére ott tartózkodik éppen. Tyrion, habár
minden családtagjával kapcsolatban vannak fenntartásai, a bátyjával van a
legjobb viszonyban, mert Jaime volt mindig is az egyetlen, aki szeretetet és
tiszteletet mutatott iránta. Ő pedig ezért kész szinte mindent elnézni neki.
Tyrion mindig rácsodálkozik, hogy két testvére mennyire
hasonlít egymásra. Ikrek, férfi és nő, szőkék, zöld szeműek, gyönyörűek. Aztán
Tyrion arra gondol, hogy milyen lenne, ha neki is volna egy ikertestvére, de
elveti az ötletet: éppen elég neki a kép, amit a tükör mutat. Gondolataiból a
kis Tommen herceg zökkenti ki, aki Branről érdeklődik. Tudni szeretné, a fiú
vajon meg fog-e halni.
Tyrion megnyugtatja, hogy nem, a mester szerint van rá
esély, hogy felébred. Sőt, ő maga is meglátogatta, és úgy tűnik, Bran már nem
haldoklik. Viszont eltört a gerince, a lába teljesen összetört. Soha többé nem
fog járni, de ha felébred, képes lesz rendes ételt enni, és akkor életben
marad.
A királyné szerint kegyelem volna a fiú számára, ha
meghalna, és különösen idegesnek tűnik, amikor az kerül szóba, Bran esetleg
magához térhet.
Tyrion témát vált, és megkérdezi, mikor indulnak vissza
Királyvárba, majd bejelenti, hogy ő Északra megy, a Falhoz. Benjen Stark
visszatér felesküdött testvéreihez, és magával viszi Havas Jont, aki felölti a feketét,
Tyrion pedig meg akarja nézni magának azt a híres Falat, ezért velük tart.
Néhány illetlenebb megjegyzést is tesz, mire a királyné kivonul a gyermekeivel.
Jaime és Tyrion kettesben maradnak, és tovább fűzik a szót
Branről. Jaime is azon az állásponton van, hogy Brannek jobb lenne a halál. Tyrion
azonban ellenkezik, miszerint a halál túl végleges dolog, míg az élet csupa
lehetőség, és végül is, ő sem más, csak egy torzó, mégis egészen jól elboldogul
az életben. Aztán még hozzáteszi, reméli, hogy Bran felébred, mert érdekelné,
mit mondana a balesetről.
Jaime savanyú ábrázattal megállapítja, hogy nem tudja,
Tyrion végül is kinek az oldalán áll. Tyrion pimaszul vigyorogva közli, hogy
még a gondolat is bántó, hiszen Jaime is tudja, mennyire szereti ő a családját.
A hangnem évődő, de a szavaknak súlyuk van.
Tyrion
a Véreb
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése