Ned Pycelle nagymesternél van látogatóban, és Jon Arryn
haláláról kérdezősködik. A mester elmondja, hogy utolsó időszakában Lord Arryn
ugyan már nem volt a régi, de jó egészségnek örvendett, és ítélőképességével
sem volt semmi baj. Sok teher hárult rá, ráadásul a fia beteges, a felesége
túlaggódó, nem csoda hát, hogy búskomornak és fáradtnak látszott.
Aznap, amikor a betegség kitört rajta, éppen Pycelle-nél
járt, egy könyvet kért el, aztán másnap reggel már erős láz és görcsök
kínozták. Már nem lehetett mit tenni.
A végstádiumban többször is a Robert nevet kiáltotta, de
senki sem tudta, hogy a királyra vagy a saját fiára gondol. A fiát nem engedte
Lord Arrynhoz az anyja, nehogy a fiú is elkapja a betegséget, azonban a király
végig ott volt öreg barátja mellett. Végül azt mondta a királynak és a
feleségének, hogy a mag erős, ezt úgy értelmezték, arra érti, hogy a fia bár
gyengének tűnik, mégis erős. Végül máktejet kapott, és már nem mondott semmit,
rövidesen meghalt.
Ned megkérdezi a mestert, hogy nem talált-e valamit
természetellenesnek Lord Arryn halálában. Találkozott-e már hasonló esettel. A
mester nem kételkedik abban, hogy hirtelen betegség végzett a volt Segítővel.
Amikor Ned megemlíti Lysa Arryn gyanúját, a mester úgy vélekedik, hogy az egy
gyásztól megzavarodott asszony elméjének terméke csupán.
Ennek ellenére Ned felteszi a kérdést, lehetséges-e, hogy
méreg végzett Lord Arrynnal. A mester kitérő választ ad erre, ugyanakkor
hozzáteszi: a méreg nemcsak az asszonyok fegyvere, hanem például az eunuchoké
is. Lord Varys is eunuch.
Ned a látogatása végén megkéri a mestert, hogy mutassa meg
neki azt a könyvet, amelyet Lord Arryn a halála előtt olvasott, de az most
nincs kéznél. A mester megígéri, hogy előveszi és kölcsön adja Nednek, azonban
figyelmezteti: nem lesz izgalmas olvasmány. A nagy házak családfáiról szól a
mű.
Ned még megkérdezi úgy mellékesen, hogy a királyné is jelen
volt-e, amikor Lord Arryn haldoklott, de a válasz nem. Cercei éppen úton volt
az apjához Kaszter-hegyre.
A beszélgetés nem oszlatta el Ned kétségeit, sőt, eggyel
gazdagította őket. Ugyanis az biztos, hogy a mester hűségesen szolgál, már csak
az a kérdés, hogy kit?
Út közben a Segítő Tornya felé Ned belebotlik Aryába, aki
éppen gyakorol. Syrio, a „tánctanára” azt a feladatot adta neki, hogy fejlessze
az egyensúlyérzékét: álljon fél lábon, ameddig csak bír.
Amikor apja megszólítja, félbe hagyja a gyakorlást, és
megkérdezi, most, hogy Bran felébredt, csatlakozik-e hozzájuk itt Királyvárban.
A nemleges válasz után Arya azt kérdezi, lehet-e még Branből lovag. A válasz
erre is nem. Ned bánatosan gondol arra, mi mindent jelent még ez a nem. Bran
nem fog szaladgálni. Nem lesz asszonya és nem lesznek gyermekei. Ezt nem mondja
ki hangosan, inkább azt mondja Aryának, Bran lehet még egy vár vagy hajó
parancsnoka, lehet építő, de ha felveszi anyjuk vallását, akár még fősepton is.
Arya erre azt kérdezi, ő maga lehet-e mindez? Ned erre azt
mondja, Aryából akár királyné is lehet, és a gyerekei lesznek hercegek,
kapitányok és főseptonok. Arya erre csak annyit mond, hogy mindez, amit apja
elmondott, Sansára jellemző. Aztán újra fél lábra áll, és folytatja a
gyakorlást.
Ned felmegy a Toronyba, ahol kisvártatva jelentik neki, hogy
Lord Baelish jött hozzá látogatóba. Némi felvezetés után, Kisujj a tárgyra tér:
azért jött, hogy elmondja, mit végzett a a Lord Arryn halálával kapcsolatos
nyomozásban. Ned nem tudta kikérdezni Lord Arryn háznépét, mert őket Lysa
magával vitte Sasfészekbe, azonban Kisujj talált négy embert az udvartartásból,
akik ilyen-olyan okokból Királyvárban maradtak. Ezek közül egy ígéretes személy
van, egy bizonyos Ser Hugh a Völgyből, aki Lord Arryn fegyverhordozója volt,
majd nem sokkal gazdája halála után a király lovaggá ütötte.
Ned azonnal dönt: elküldet Ser Hugh-ért és a három másikért
is, hogy kikérdezze őket. Kisujj azonban óvatosságra inti, és az ablakból
megmutat neki pár embert, akik besúgók. Valamelyik Lord Varysé, van, aki a
királynéé. Ebben a városban gyakorlatilag mindenki valakinek a besúgója.
Kisujj azt tanácsolja, Ned válassza ki egy emberét, akiben
feltétlenül megbízik, és ezt az embert titokban küldje el Ser Hugh-hoz és a
többiekhez.
Ned kifejezi a hálát a segítségért, és elnézést kér
Kisujjtól, amiért bizalmatlanul viselkedett vele. Lord Baelish azonban úgy
véli, egész királyvári tartózkodása alatt az volt Ned legbölcsebb tette, hogy
nem bízott meg őbenne.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése